Az előző bejegyzés óta, melyet még az Überblogon követtem el, egy naivitási rohamomban letöltöttem a második évadot is, amit aztán lassan, messziről kezdtem el kerülgetni. Mint utóbb kiderült, joggal.
Itt ugyanis mindössze annyi történt, hogy fogtak egy T1000-est (aki ráadásul nő), és egy rész alatt eljátszatták vele az összes trükköt a Terminator 2-ből. Ennyi az újdonság. Egyébként a sztori kurvára ugyanott tart, és ugyanúgy semerre nem halad. Az ilyen nagyobb költségvetésű, kvázi "siker"sorozatoknak olyannak kell lenniük, mint egy baromi hosszú mozifilm. Ezzel szemben ez olyan, mint a Knight Rider akármelyik része: Michael és Kitt lenyomnak egy újabb tök jelentéktelen rosszfiút. Vége. Jövő héten pedig ugyanez, izguljatok. Ez ma szerintem vállalhatatlan. Pedig ez van: minden részben előkerülnek ugyanazok a konfliktusok: ártatlanok halnak meg, jaj-jaj, John nem élhet normális életet, jaj-jaj. Ezek olyan műbalhék, amiket még maguk a karakterek sem hisznek el szerintem, nem hogy én. Az utolsó résznél amit láttam, ott maradt abba, hogy pszichológushoz mentek (igen, Cameron a robot is), ahol mindenki kiöntötte a saját kis lelki baját. Ja, ugyanide elment egyébként a T1000-es nő is, a kislányával (mert van neki, hogy mire, azt nem tudom), aki fél tőle, csak hogy betetőzzön a kabaré-életérzés.
Ez a T1000-es nő egyébként nem tudom milyen megfontolásból került kiválasztásra, ugyanis fizikailag ronda. Csúnya. Mármint a nő, aki játssza. És a terminátorok karaktere még mindig kimerül annyiban, hogy fa arccal nézünk, kezdőbb színészek (egy rész erejéig szereplő, instant bezúzott kósza T888-asok) esetleg még egy kis retrodiszkós robotmozgást is becsempésznek, tetézve a szörnyűségeket. Verekedés még mindig ilyen wrestling-szerű ökörködésben merül ki, de ez a filmekben is így volt, oké (csak az 20-25 éve volt, lehet hogy aktualizálni kéne).
Maga a történetvezetés vontatott, lassú, érdektelen, sokszor kerülgetett az elalvás a részek alatt. Ötletszerűen nyúlnak minden eszközhöz, nem érzem a koncepciót. Nem érzem, hogy "akarnának" valamit a sorozattal, csak úgy van. Ráadásul olyan mellékszálakat tesznek elénk, amiknek kb. semmi köze a terminátor-univerzumhoz, hanem minden egyéb stílust igyekszik becsempészni. Ilyen pl. John megismerkedése a gimis osztálytársnőjével, á la tinifilmek. Köszi, nem ezért ültem le egy _terminator_ sorozat elé. Egyébként a karakterek nagy része (a kiscsajról jutott eszembe) rettentő erőltetett, látványosan dróton rángatja őket a forgatókönyv, élvezhetetlen így az egész.
Az effektek és egyebek sem lettek sokkal jobbak. A robotok mintha nem is a jövőből, hanem a múltból jöttek volna, funkcióik nincsenek, nem képesek semmire, bénák, kicselezhetők. Elsüllyednek a vízben, óje (mondjuk nyilván, de akkor ne ugorjanak már bele ilyen lazán). Egyszer házasodnak, meg gyereket nevelnek a fedősztorijuk alátámasztására, máskor meg a félig leszakadt arcuk elé simítják a hajukat, és kész, így végigmennek a fél városon. A technikáról olyan nyilvánvalóan fals magyrázatokat kapunk, hogy egy műbútorasztalos is kaparja magát, mert neki is nyilvánvaló a parasztvakítás. Kedvencem a mesterséges intelligencia volt, aki folyamatosan ugyanazokat a képeket mutogatta, mint kiderült, azért, mert egy viccet próbált vele elmesélni, hogy így szórakoztassa magát (ez is mi? :S), és ebből látszik hogy hű de fejlett, meg önálló. Nem vagyok meggyőzve.
Minden részbe kell 1-2 robotos poén (pl. legjellemzőbb az első évadból az a példa, amikor Cameronnak a balettoktatója azt mondja, hogy kicsit gépies a mozgása). Ez a humor a sorozatban, köszönjük. Néha megpróbál ugyan filozófiai magasságokba is emelkedni a dolog (mitől ember az ember, ésígytovább), de ezek még kevésbé jutnak valamire mint a történet úgy általában, szóval ez az emelkedés aztán crash landingben ér véget minden alkalommal. Sőt, nem is ér véget. Ami még rosszabb.
Egy ideig szenvedtem a sorozattal, de már amikor a többedik részt úgy nyitottam meg, hogy "na, ezt még megpróbáljuk, hátha majd most...", akkor azért megálltam és elgondolkoztam. Ennek nyomán került 5-6 rész megtekintése után törlésre az évad, és bizony, nem fogom megtudni mi lett a vége. De nem is érdekel. Drágább ennél az én időm.
