The Last King of Scotland (2006) - A negatív Afrika-film. Valami miatt azt hittem hogy Nelson Mandeláról szól, de később jöttem rá hogy az Invictusszal keverhettem, vagy valami (ami fura, mert legalább egy éve meg akarom nézni, és azóta ezt hiszem). Na meg elég árulkodó jel volt az is hogy Forest Whitaker kicsit sem hasonlít Mandelára. Idi Amin neve meg nekem abszolút nem mondott semmit (neked sem, ne légy sznob). Szóval abszolút úgy ültem neki hogy ez egy sikertörténet lesz. Hát nem. Nagyon nem.

Kicsit példabeszédesre, díszletesre van véve a dolog a "semmiből" jött skót orvostanonc történetében, aki Ugandába megy ilyen segélyszervezetes munkát végezni, aztán a sors szeszélye folytán hipp-hopp Idi Amin, az aktuális (és ünnepelt, és jófej, stb.) diktátor magánorvosa lesz, majd egészségügyi miniszer, majd főtanácsadó, you name it, mondhatnám. Persze jön a fényűzés, mögötte a nemes célokkal, a nagy emberek társasága, amit a srác nagyon élvez, csak aztán elkezd elfogyni a cukormáz, és jönnek az (Afrikában sajnos azt kell mondjam már-már szokásos) dolgok, mint a népirtás, tisztogatás, katonai diktatúra, egyéb helyi szokásokkal és kegyetlenségekkel megfűszerezve.

Ekkor már persze pucolna haza a srác, de ez nyilván nem ilyen egyszerű. Cserébe elég sokáig maradt ahhoz hogy ezt mind megtudhassuk, ugyanis a film (és ez üt benne igazán nagyot) valós személyeken és történéseken alapul. Az összes látott kegyetlenséget és brutalitást négyzetre emeli az a pár archív képsor, amit a valódi diktátorról látunk, ami (azzal együtt hogy az elején már explicite meg lett mondva) a végére kereken az arcunkba tolja, hogy ez mind nem mese, hanem kicsit délebbre ez a napi rutin, kezicsókolom.

Forest Whitakert eddig csak pozitív szerepekben láttam, és úgy érzem pont ezért esett rá a választás ebben az esetben. Ő nem egy közmondásos gonosztevő, aki vigyorogva végez ki kisgyerekeket, egy rettentően emberi, esendő karaktert hoz, ami sokkal-sokkal félelmetesebbé teszi, a realitásértéke miatt. (Erről elhangzik egy emlékezetes mondat a főhős szájából a film egyik kulcsjelenetében.) Nem azért öldököl mert ez a perverziója, hanem mert félti az országát, a saját pozícióját, a saját életét. És erre mind nagyjából van is oka. Ettől persze még egyik tette sem lesz jogos, csak azt akarom mondani hogy az ilyen, totál reális mozgatóerők, motivációk hiányoznak sok negatív figura mögül a filmekben, és ezért maradnak vázlatosak. Na, itt ilyen nincs. Ugyanitt vagyok kénytelen megjegyezni hogy a srác alakítása, és tettei is kicsit erőltetettek voltak néhol. De ez nem is az ő filmje volt valójában.

Egy négyessel kell jutalmaznom ezt a filmet.