Ez az a poszt amivel mindenkit meg fogok sérteni, pedig nem is írok benne semmit.
Ha ugyanis most hosszasan, sok példával illusztrálva megírom hogy miért van tele a tököm (legalább 10 éve, de lassan inkább 15) a közvetlen családommal, egyénenként és összességében is, akkor kétféle reakciót kapnék:
Az egyik réteg, akinek jó családja volt felháborodik, majd megmondja hogy mekkora paraszt vagyok, mert mennyi mindent köszönhetek a családomnak, miattuk vagyok a világon, meg eltartottak, felneveltek, satöbbi. Szóval hogy jövök ahhoz hogy akármiért is beszóljak, és a végén én leszek a faszfej.
A többiek akik szintén nem szeretik a családjukat, majd megírják hogy én ugyan miért nyivákolok, az ő családjuk százszor-ezerszer rosszabb, mert ott még ezmegaz is van, és ahelyett hogy örülnék hogy ilyen családom van, inkább itt sírok. Ennek a végén is én vagyok a faszfej.
Na, ezért nem írok semmit a családomról. Ugye milyen kényelmes így hogy elébementünk a faszfejezésnek? Húzzál vissza boldogan élni, csá.