G.I. Joe: The Rise of Cobra (2009) - Biztos vagyok benne hogy azokon az igénytelen tömegeken kívül akik minden ilyen futószalagon kijövő popcorn-akció-sci-fi mozira beülnek, itt még egy jelentős G.I. Joe-fan réteggel is számolni kell, akiknek ez a film betüremkedik majd az életébe. Én is az utóbbi módon akadtam horogra (aki ma huszonéves és nem volt köze anno a G.I. Joe-hoz, az buzi).

Szóval ezt is adaptálni kellett, mint mindent, mert pénz van benne. Az ilyen, semmi mögöttes motivációval, céllal, indokkal rendelkező filmeket kéne még megjelenés előtt egy nagy máglyán elégetni a Hollywood-felirat tövében, a halom csúcsán a készítőkkel. Mert sajnos egy rettentően összecsapott, szokásos parasztvakító effektekkel és technikával, erőből nyerni akaró filmről van szó. Tehát olyanokra kell felkészülni, mint nagyvonalú elrugaszkodást az eredeti történettől, karakterektől, vagy a színészi játék teljes és totális hiánya minden(!) szereplőnél, és hasonlók. Az akciójelenetek kimerülnek a szokásos parasztvakító (igen, kénytelen vagyok újra ezt a szót használni) epilepszia-triggerelő videoklipes vágási technikában és a százezer éves bullet-timeban. A történet során egyik karaktert sem sikerült közel hozni, bemutatni, szerepeltetni, ez az a film, ahol mindenki mellékszereplő. Pont a főhős lett olyan szinten jellegtelen hogy azért díj járna, a jópofáskodó fekete haverja meg egy két lábon járó filmes klisé. Ja, ha már itt vagyunk: humor. Na, ez nem az. Spoiler ide vagy oda, itt a legjobb poén a filmből, ami még mindig kiváltja a facepalmot, de egyszerűen nincs benne jobb:
"-Olyan lesz megtalálni, mint tűt a bányában!
-...szénakazal...
-Ja, bocs... mint szénakazlat a bányában."

Na, ezen felül elhangzik (így, konkrétan, szó szerint) Storm Shadow szájából hogy "-Most meghalsz!", illetve megfigyelhetjük hogy Baroness haja olyan szinten kurvajól be lett lőve, hogy amikor egy jetpack hátára kapaszkodva (szigorúan egy kézzel) menekül el egy helyszínről, akkor sem lobog ám akármerre, úgy áll ahogy azt megálmodták a szalonban. Ja, és nem is ég, ugyanis a csaj feje ott van fél centire a hajtómű lángjától, de az azbeszthaj még mindig tart. Amin még sírtam, az a végén a hipervadászgép, ami gael(!) nyelven fogadott el hangparancsokat, merthogy a főfőgonosz ír/skót származású, és hát ezért, értitek, ugye...

Az egész filmet végigkíséri a totálisan gyerekes hozzáállás, a poénok, beszólások (Ezek tényleg mindig muszáj hogy legyenek egy akciófilmben? És muszáj ilyen bénának lenniük?), minden olyan mintha a célzott réteg a 10-14 évesek lennének. Aki viszont szerette a G.I.Joe-t, az mára már felnőtt, és ilyen minőségű filmet is kéne elétenni, nem a régi (hozzáteszem akkoriban kurva jól ülő) rajzfilmsorozatot, technikailag aktualizálva.

Tudjátok mi lesz most? Most felavatjuk az eddig soha ki nem adott 2-es osztályzatot, ami azért nem is annyira rossz mint amilyen élmény volt nekem ez a film. Azért pontozom fel, mert egy dolgot teljesített amit vállalt: végig akció, és minimális üresjárat. Illetve meg mert le kell vennem a negatív értékelésből egy csomó személyes ellenérzést. Nem tudom egy mai gyerek akinek fogalma sincs a G.I.Joe-ról milyennek látja a filmet, de talán majd kommentben. Az a legaggasztóbb hogy folytatása is lesz, sőt, én valószínűsítem hogy sorozatra tervezik (az a film ahol már az első résznek is alcíme van, legalábbis sejteti ezt a lehetőséget). Könyörgöm a többi legyen jobb, légyszi.