Juno (2007) - Mindenkitől csak jót hallottam róla, és tessék: valóban. Egy szokványos, és valójában nem is túl izgalmas történetet szokatlan oldalról közelítünk meg: egy középiskolás, 16 éves lány véletlenül teherbe esik az első szexuális kalandja során, ám úgy határoz, hogy nem veteti el.

És innentől jön mindaz, amitől olyan nagyszerű az egész: kezdve a lány bámulatos természetességével, a szülők megértésével, bezárva a környezetének már-már irreális konfliktusmentességével, a film egy megfoghatatlan pozitív életérzést ad át. Ugye ez az a helyzet, ami miatt mindenki szénnéparázza az agyát, még akkor is, ha számított rá, tervezte, ilyesmi. No, itt ennek ellenére mindenki végig úgy viselkedik, mintha ez lenne a legtermészetesebb, és semmi baj nem történhetne, és az egész kicsit sem hat bénán, vagy művien!

A főszereplő lány (Ellen Page, aki egyébként hasonlít egy régi barátnőmre, de valami döbbenetes mértékben. Ja, és szerepelni fog az Inception-ben.) karaktere annyira eltalált és egyedi, hogy nem lehet nem szeretni. Érzésem szerint az ő világához idomul a film látványvilága is, a videoklipnek is beillő intro például. Jópofák a visszatérő elemek, az évszakokra való felosztás (amivel megkímélnek minket és saját magukat a kontinuitástól, vagy egy-két lejárt montázstól). A soundtracket is kiemelték páran, mint a film erősségét, és hát igen.

Egyszóval ez egy teljesen tökjó film, mindenkinek csak javasolni tudom, és adok rá egy négyest. Többet is valószínűleg csak a hiperkönnyed jellege miatt nem, fura lenne. De mondom újra: nagyon jó.