Emlékszem egy esetre, amikor egy aktfotót mutattam egy régi barátnőmnek, aki gondterhelten fordult felém, a következő kérdéssel: "Biztos, hogy ez a lány elmúlt már 18?"
Erre azt mondtam neki, hogy "Nem, lehet hogy csak 17 és fél..." És ez volna az, amiről beszélni akarok: hogy egyes emberek -akik ráadásul nincsenek kevesen, ennél fogva a közvéleményt is képesek hajlítani- ilyen és hasonló dolgokra úgy rá tudnak gyorsulni, hogy az bőven túlzás. Russel Peters (kanadai indiai a fószer, egyébként) egyik standupjában van egy poén arról, hogy az egyik fellépésén odajött hozzá egy szekus, hogy kereste őt egy haverja, és mivel ő sejtette is, hogy ki lehet, mert várta, rákérdezett, hogy "Egy fekete srác, igaz?", mire a szekus azt mondta, hogy nem tudja. Nem mert a bőrszíne alapján azonosítani valakit, ennyire elhitették a fehér emberekkel, hogy rasszisták.
Ezzel a pedofília-dologgal is ez a helyzet. Olvasom a híreket, és hetente leültetnek egy tanárt-tanárnőt(!), merthogy ő pedofilkodott. Hogy a közismert viccet idézzem, akkor tessék szépen leültetni az összes ~14-18 évest is, mert azok is pedofilkodnak, egymással (sőt, nem is annyira vicc, nemrég elítéltek angliában két 10-11 éves srácot hasonló miatt, bár elég tisztázatlanok a körülmények). Az emberek elfelejtik, miért jött létre a szabályozás. Nem azért, hogy 17 éves srácok és csajok szexuális életét keserítsék potenciális rosszakarók bejelentései alapján, vagy hogy még egy kötelező évig érleljék őket, amíg végre modellt állhatnak egy aktfotóhoz. Azért jött létre, hogy sokkal súlyosabban lehessen büntetni, ha valaki egy ténylegesen kislánnyal (vagy fiúval) kezd, ráadásul az esetek túlnyomó többségében annak akarata ellenére.
Azért jutott ez mostanában eszembe, mert kaptam egy olyan kérdést, hogy hol van nálam az alsó korhatár. Én pedig azt találtam válaszolni, hogy nem korhatár van, hanem józan paraszti ész alapján történő mérlegelés. Lehet egy kiscsaj 14 éves, ha már most is akkora kurva mint ide Lacháza (rengeteg ilyen van), akkor semmi megóvni való nincs rajta, tehát elképzelhető, hogy adott helyzetben bevállalnám. Mert ha én nem, akkor valaki más igen, szóval ha nemet mondok, azzal mennyivel van előrébb a közerkölcs? Semennyivel. Ebben a helyzetben pedofíliára hivatkozni legalábbis struccpolitika. Hozzáteszem fordított esetben, tehát ha egy mondjuk 20 éves, későn érő lányon azt látom, hogy még bőven nincs felkészülve bizonyos dolgokra, akkor nem vállalom be. Nem tudom manapság létezik-e ilyen, de az elméletben azért kapjon helyet egy ilyen példa is. :)
Ezért forgatom a szemem az ilyen kérdésekre, amikor egy láthatóan felnőtt, cselekedetei tudatában lévő nő modellt áll egy fotóhoz, én meg veszem a bátorságot, és megnézem. Lehet, hogy pedofil vagyok. És még sokan mások is, akik látták azt a képet, csak nem gondoltak bele, hogy hány éves lehet a modell. Olyan ez mint a Kör. :)
Csak apró betűvel jegyezném meg itt a végén, hogy kiváló alapanyag lehet egy-két koncepciós perhez az, ha random ráfogjuk az illetőre, hogy pedofil képei vannak a számítógépén. Jóeséllyel be fog jönni, a fenti okok miatt.