A márki tett nálam egyszer egy kommentet melyben felhívta a figyelmemet pár filmre. Nem vagyok egy gyorsreagálású hadtest, de szép sorjában megnéztem amiket ajánlott.

Ronda ügy (Very Bad Things) (1998) - Christian Slater és Cameron Diaz, illetve Jon Favreau, a Friends Pete Beckere (a gazdag csávó aki Monicával járt egy ideig), akit egyből megismertem arról hogy nincs nyaka. :D Comedy/Crime/Thriller, az utolsót én nem mondanám rá. Az egyik legelborultabb, legmorbidabb fekete komédia amit eddig láttam (a végkifejlet tett oda végképp).
A sztori elég tipikusan indul: öt barát nekivág Vegasnak legénybúcsú ürügyén. Aztán persze jön az első gond, a többi meg csőstül utána. Érdemes megnézni, én jól szórakoztam. 3,5

Dögölj meg, drága Mona (Drowning Mona) (2000) - Ezt a filmet simán betippeltem volna 80-as 90-es évek közepére, erre egy időben készült a Gladiátorral...:S Érthetetlen. Ez is fekete komédia, de valamivel kevésbé fekete.
Az alapsztori az, hogy mikor Mona Dearly egy autóbalesetben meghal, és kiderül hogy az autóját megbuherálták, az egész város egy csapásra gyanús lesz, elvégre mindenki utálta, és lett volna indítéka a gyilkosságra. Danny DeVito nyomoz, rajta kívül még számos közepes név van, a kisebbik Affleck gyerek, Jamie Lee Curtis, Bette Midler, és egy kisebb szerepben még Will Ferrel is látható.
A karakterek az igazi, vérbeli white trash vonalat erősítik, ennek fényében el lehet képzelni a dialógusokat is. Itt inkább az apróságok ülnek jól, pl. ahogy a rendőrök a hullát piszkálják és hasonlók. Meg hogy mindenkinek tökugyanolyan Yugo-ja van, ezt nem is értem hogy jött, de mókás volt. :D Olyan ez is mint az előző, egyszernézős, sokat mosolygós, súlyos (a szó könnyed értelmében, csak hogy teljes képzavarral éljek). A technikai megvalósítás retrosága miatt ennek csak hármast adnék.

Robbanófejek (The Big Hit) (1998) - Ennél az első 5-10 perc után rájöttem hogy már láttam, ezért csak nagyjából néztem meg újra. Egyébként egy teljesen korrekt, 90-es évekbe illő akcióvígjáték. Kap 3,5-et.

Egy nehéz nap (Thursday) (1998) - Jó év volt ez a '98, na. :) Szintén akcióvígjátékról van szó, ahol főhősünkről elég hamar kiderül hogy egy visszavonult bűnöző, aki annak idején elég kemény játékos volt. Egykori partnere egy nap beállít hozzá egy táskával, amit persze mindenki magának akar, aki csak él és mozog és fegyvere van. Egyetlen helyszínen játszódik az egész sztori, a főhős házában, de az események pörgősek, a dialógusok jók, így nem válik unalmassá a dolog egy percig sem. A film méltó elődje a Guy Ritchie-féle vonalnak, leginkább ahhoz tudnám hasonlítani a hangulatot. A film közepe táján lévő jelenet Dallas-szal (a hosszúhajú csajjal) külön díjat érdemelne. ;) Az egészre adnék egy négyest, talán '98-ban még a 4,5-et is megérte, mai szemmel már kicsit húzódoznék rátenni.

Végezetül szeretném megköszönni a márkinak az ajánlásokat, jó filmeket sikerült megismernem általuk. :)