Hotaru no haka (1988) - Ha röviden kéne összefoglalni, akkor egy imdb-s user review rendkívül találó címét idézném: "The best movie you'll never want to see again".

Mindig jó lecke megnézni egy régi japán animét: láthatjuk hogy ők régen sem csináltak gagyit, szépen kézzel is tökéletesre rajzoltak mindent. A perfekt látványvilághoz jön még egy nagyon erős sztori: a '45-ös bombázásokban otthonukat elvesztő árva testvérpárról szól, pontosabban a báty, Seita erőfeszítéseiről, hogy eltartsa kishúgát, Setsuko-t. A film retrospektív szemszögből zajlik, ezért már az elején megtudjuk, mi lesz a vége, nem hagynak kétséget semmi felől.

Voltaképpen nincsenek fordulatok sem, vagy mozgalmasság, vagy bármi ilyesmi a filmben, hanem egy lassan, előre láthatóan, de feltartóztathatatlanul hömpölygő eseménysorozatot látunk. Semmit nem csomagolnak be nekünk, nincsenek rejtett értelmek, itt minden ott fog történni az orrunk előtt, ha tetszik, ha nem. Többnyire nem fog, érzelmileg nagyon erősen hat majd' minden jelenet, európai mércével talán kicsit sok is ennyi szívszorítás. De ha át tudja adni magát az ember (a többségnek ezzel nem lesz gondja, a film simán beránt), akkor másfél óra alatt úgy leültet, hogy csak győzzünk felkelni.

Imdb top #179, ilyet pedig véletlenül nem szoktak elérni filmek. Én is megadom neki a 4,5-et.