Dorian Gray (2009) - Oscar Wilde regénye alapján készült film a viktoriánus Londonban. Műfaját tekintve leginkább ilyen misztikus thriller/dráma vonalon mozog, de nem félelmetes, sokkal inkább nyomasztó. A történet szerint a címszereplő egy gyönyörű és romlatlan fiatalember, aki vagyont örököl, és újonnan szerzett ismerősei közül a különösen romlott Lord Henry Wotton bevonja saját világába (ópium, kurvák, mulatónegyedek, ami kell), és szélsőségesen hedonista ideológiájával megmérgezi Dorian lelkét. Ami a misztikumot beleviszi a vonalba, az egy festmény, melynek okán hősünk az idő előrehaladtával egyáltalán nem öregszik, ám ezért, és viselt dolgaiért mégiscsak nagy árat kell fizetnie, de ezt majd meglátjátok ti is, nem spoilerezek tovább.

Thrillernek nem jó a film, aki azért nézné meg, ne tegye. Egyetlen olyan jelenet volt benne amikor ugrottam egy picit, de ennyi. Drámának jó, bár a fő karakter kicsit sarkosan van ábrázolva, nem látunk igazi karakter(vissza)fejlődést, inkább csak mintha két külön karaktert váltogatnának. Aki mélyebben adta át a karakterét az Colin Firth mint Lord Wotton, különösen a film vége felé ábrázolja remekül az öregebb lordot, aki feladta az elveit.

Nagyon emlékezetes pillanatok, amik kiemelést érdemelnének, nincsenek a filmben, és úgy érzem nem ment rá eléggé egyik vonalra sem: nem akar sem megijeszteni, sem megbotránkoztatni, sem sajnálatot kelteni, mondanivalót csak kicsit ad át, és persze nyomaszt, de ez így önmagában szerintem kevés. A képi világ viszont teljesen rendben volt, szépen tudták ábrázolni ezt a kort (akinek ez tetszett, az próbálkozzon még a From Hell című zseniális művel is, vagy a Sweeney Toddal, igaz az kicsit fantasy).

A könyvhöz hasonlítva rengeteg az eltérés, és egész másra is mennek rá, itt egész hosszan ábrázolják Dorian lezüllését, míg ez a könyvben épp csak említés szintjén van.

Összességében jó film volt, élveztem, kicsit többet ki lehetett volna hozni a témából, de ezzel is elégedett voltam. Adjunk rá három és felet.