mozgás

tömeg

máshol

Kis műanyag villák - 10. nap

2011.08.07. 10:27 | Mainframe | 1 komment

Címkék: kép kalandjaim folytatásos

Amszterdamról nemcsak írni nehéz, hanem szabadulni is tőle. Igaz ezúttal az ittragadás tervezett volt. :)

Második éjszakánkat is eltöltöttük kedvenc szállásunkon, majd mivel a tömegközlekedés kifejezetten kurvaszar volt arrafelé, úgy döntöttünk, átköltözünk a Forma-1-es néni által is emlegetett helyi Etap hotelbe, ami a Schiphol reptér környékén található. Nincs szállás emlékezetesség nélkül: ez konkrétan egy erdő szélén volt, és emiatt mindenfelé vadnyulak mászkáltak teljesen zavartalanul. Ezután bementünk a városba, mert rég ettünk bármit is.

A holland gyorskaját is dominálja a sültkrumpli a különböző trükkös szószokkal, amikből itt ráadásul kicsit más a választék, és amik ugyanazok, azoknak is kicsit más a neve. Ide kapcsolódik a kedvenc sztorim, amikor teljesen elveszettnek éreztem magam szószügyben, és megkértem a pultost, hogy javasoljon valamit ő, ami népszerű és jó, mire ő közölte, hogy akkor a fritessaus kell nekem, mindenki azzal eszi. Én megörültem, mert ilyet még nem ettem az előző helyeken, aztán mikor megkaptam, rá kellett döbbennem, hogy errefelé így hívják a majonézt. Fritessaus, azaz (így utólag kicsit végiggondolva) a "sültkrumpli-szósz". Igazából kézenfekvő. Hozzá kell még tennem a megállapításomat, amit Haszprus felé is tolmácsoltam, miszerint a sültkrumplihoz adott párcentis, háromágú műanyag villácskák valószínűleg a belga-holland régió legfontosabb evőeszközei.

A helyinek látszó emberek ettek még mindenféle zöldséges kroketteket is ilyen automatákból, nekünk ehhez nem volt bátorságunk.

A városban elsősorban a kikötőket és úgy átalában a vízpartot, kiemelten pedig a könyvtárat néztük meg, ami egyrészt elég monumentális épületegyüttes, másrészt belül olyan, mintha 10 évvel előre járna a jövőben. Ennek ellenére teljesen nyitott, nyilvános, benne ingyenesen elérhető mindenfélével, mi a magazinokig és a netig jutottunk el. Sétánk közben láttunk vízre épített pagodát, valamint egy örökmozgónak szánt, de egész jól láthatóan álló kültéri installációt, amit nem bírtam nem újraindítani (így utólag meggondolva lehet, hogy ez volt az egész üzenete... vagy elromlott a szobor). Sőt, láttunk olyan hajó előtt felnyitható hidat is, amin álltunk is vagy 5 percet az áthaladó víziforgalom miatt.

Aztán egy ajándékvásárlási küldetésem miatt feltétlenül útba kellett ejtenünk a Condomerie-t, Amszterdam híres kondomboltját. Itt sikerült meglepetést okoznom nekik azzal, hogy egy olyan (mint kiderült), még meg nem jelent sorozatból kerestem dolgokat, amiről ők nem is tudtak. Mondtam nekik, hogy ez a kis katalógusként szolgáló lap ott van minden első szériás csomagban is ám, de úgy tűnik, ők nem nyitogatják a dobozokat. Én meg közben eszetlennagy császárnak éreztem magam, amikor a Condomerie összes alkalmazottja, beleértve a pult felém eső oldalán tartózkodó (és emiatt sokáig vásárlónak vélt) idős tulajdonoshölgyet, a pult fölé hajolva tájékozódik tőlem valami újdonságról. Mondták, hogy ez még tuti nem jelent meg, mert ami náluk nincs, az nem létezik. :D Azért otthagytam nekik a katalógust referenciának. :)

Jó, bevallom, estefelé benéztünk pár szexshopba is, de semmi érdekeset nem láttunk. Ja, és sehol nem néztek minket buzinak, szerintem ez határozottan nagy teljesítmény. :D Talán azért van ez, mert nem aludtunk egy ágyban az út során, naugye, milyen hasznos volt. Ezen kívül amikor egy ilyen termesztős fűbolt előtt álltunk, egy öreg hippinek kinéző nagyszakállú helyi ember jött oda hozzánk tök spontán módon, majd rövid beszélgetés után megosztott velünk egy titkot, amit most én is elmondok nektek: a papagájoknak szánt magkeverékekben is van kendermag, csak ki kell válogatni, és el kell vetni. Ezután elköszönt tőlünk, és továbbment. Sosem tudtuk meg, miért voltunk neki épp mi ilyen szimpatikusak, semmit nem kért, nem magyarázott fél órákat, szerintem még csak betépve sem volt, egyszerűen megismerkedett velünk, átadta a titkos tudást, és továbbállt.

Este még alkalmam nyílt egy helyes keleti lányt fotózni a piros lámpás negyed szélén (mármint turistát, és mármint ő kért meg, hogy fotózzam le egy hídon), és mentünk még egy kört búcsúzóul a becsületsüllyesztő környéken, aztán korán hazamentünk, mert tudtuk, hogy másnap elég hosszú vezetés vár ránk. Aztán végül a hazajutás nem volt annyira triviális, mivel vonattal ki kellett mennünk Amszterdam központjából Schipholig, majd onnan egy menet közben betervezett busz vitt minket a szállodáig, mivel a hotel saját shuttle-járata akkor már nem járt. Igaz, addigra már annyira korán sem volt, mint terveztük, de hát mindenki jár így párszor. Csak a nyulakról ne kérdezzetek, az a lényeg. 

Ismét elég szűkös a galéria, de itt megtekinthetitek.

(Eurotrip, 10. nap - 2011.07.05.) (előző nap) (következő nap)

Olvass az útról Haszprusnál is.

A bejegyzés trackback címe:

https://mainframe.blog.hu/api/trackback/id/tr683089552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fl0werstar · http://fleurageneve.blogspot.com/ 2011.08.16. 12:50:37

A cím alapján totál makettekre asszociáltam! XD