mozgás

tömeg

máshol

Az a város egy kibekúrt tündérmese - 7. nap

2011.07.31. 18:16 | Mainframe | 1 komment

Címkék: kép kalandjaim folytatásos

In Bruges, bizony.

Azt hittétek, Párizsból visszafordulunk, mi? Hát minket nem olyan fából faragtak. Európa nagy, és még bőven van meghódítanivaló része. Például ott van Belgium. És ha már Belgium, akkor Bruges-t (ami itt Brugge valójában) semmiképp sem akartam kihagyni.

Tegnap Párizs végeztével nagyszabású éjszakai vezetés során érkeztünk el végül éjfél-hajnali egy felé Brugge-ba (ezt a franc se tudja, hogy kell kiejteni), és mivel a pontos címet nem ismerte a GPS, benavigált minket a város közepére, ahol egy nagy kiállított térképen megnézhettem, hogy helyileg hol van az, ahová menni szeretnénk (eközben összefutottunk egy hasonló srácokból álló társasággal, akik ugyanezt a hotelt keresték, mókás volt), majd odaérkezve még egy közepesen hosszú keresgélés után (a kitáblázás nem erősségük, a hotel bejárata meg valami nagy komplex épület első emeletén volt, és egy belső udvarból nyílt) megismerkedtünk a második hiperjófej recepciósbácsinkkal. Miután megnéztük a szobát, vissza is látogattunk hozzá, mert abban egyetlen dupla ágy volt, én meg nem éreztem úgy, hogy Haszprussal tartana itt a kapcsolatunk. :D Szóval kaptunk helyette olyan szobát, amiben a szokásos módon volt felül egy emeletes ágy. Ja, ez is Etap hotel volt egyébként, és itt kezdtünk ráérezni, hogy ezt az Accor Hotels láncot érdemes lesz figyelni a foglalásaink során, mert normális áron normális minőséget adnak.

Ez a szállás például erősen űrkorszak-jellegű volt, pláne az eddigiekhez képest. Semmi komoly extra, inkább olyan apróságok, mint az ágyból vezérelhető világítás, a világító zuhanyrózsa (hogy ennek mi értelme, azt máig sem tudom, de jópofa volt), magának a szobának, és a benne elhelyezett zuhanykabinnak a haladó jellegű kialakítása, és az a kurva érintőgomb a tükörbe építve, amire teljes ottartózkodásunk alatt sem tudtunk rájönni, hogy mit csinál, pedig láthatóan működött. Én konkrétan olyan voltam az egésztől, mint valami kiskölyök karácsonykor.

Az igazat megvallva ez a feeling már korábban elkezdődött. Nagyjából akkor, amikor érkezéskor bevitt a navi a városba, és módszeresen elhajtottunk a legnagyobb, éjszakára kivilágított nevezetességek előtt. Na, onnantól konstans fülig ért a szám. "Látatlanban" is sejtettem, hogy ez a város nagyon be fog jönni nekem, de amit láttam, az felülmúlt minden várakozást. Csak az elemi erejű fáradtság tudott rábírni, hogy hajnali 3 körül végül elmenjek aludni (mert emlékeztetnélek titeket, hogy ez mind még 2-án éjjel/3-án hajnalban történt).

Másnap megbeszéltük, hogy mivel egy teljes napot rá akarunk szánni a városra, és a szállás minősége is tök jó, kivesszük még egy napra. Ez megint nem tűnt triviálisnak, mert már az érkezésünkkor tele voltak (ezért ámultam már a szobacserén is), de valahogy most is összebűvészkedték nekünk a dolgot, újabb pirospont. Ja, és Haszprus jóvoltából készült egy kép a reggeliről is, élvezzétek. :) Mi élveztük, mivel ez is messze itt volt a legjobb.

Aztán bevetettük magunkat a városba. Busszal tettük, mivel itt komolyan veszik a kezdeményezést, hogy tedd le az autót, és ne legyen tele velük a belváros. Ennek keretein belül a hotelfoglaláshoz járt fejenként egy retúrjegy is a buszra (meg másfél kiló kedvezmény mindenféle turistadologra). Ezt így kell csinálni.

A városban érthető módon sokkal nagyobb élet volt nappal, elég rendes tömeg volt a főbb utakon. Szomorúan kellett konstatálnom, hogy itt bizony holland a nyelv, ergo ismét nem értettem egy szót sem a kiírásokból, nem úgy, mint eddig pl. Franciaországban. Viszont itt mindenki tud angolul, ami azért nem mindegy. Brugge érdekes része a bel- és egyben óváros, ami viszont egy gyalog simán bejárható terület, ezt a nap folyamán többször meg is tettük oda-vissza, mondjuk simán meg is érte. Sorrendben kezdjük a dolgot a főtérről, ahol megnéztük a Belfryt, ami a fotókon semmivel össze nem téveszthető, kurva magas torony. Ennek a tetején egy rahedli harang zenélt rendkívül gyakran (félóránként?) egy durván steampunk hatású mechanikának köszönhetően. Ezekről próbáltunk több videót is készíteni, annyira nem lettek élvezhetőek, hogy feltegyem, sajnos.

Maga a főtér is zseniális a tipikus északi stílusú házaival. Flandria-szerte nagyon erősen érezhető a holland hatás, ez már csak abban is megnyilvánult, hogy itt az összes többi gyorskaját exkluzívan kiváltotta a sültkrumpli a különböző szószokkal, amit mi is lelkesen fogyasztottunk a térségben tartózkodásunk alatt. Most meg meg vagyok lőve, hogy miképp lehetne reprodukálni azokat a szószokat (ilyenek, hogy "amerikai", "szamuráj", meg "grill", sok sikert a kereséshez...), amiket kaptunk melléjük, mert eléggé érdemes lenne...

Ellátogattunk a Szent Vér Bazilikába, ahol is én rendkívüli elszántsággal mentem oda megérinteni a nevében foglalt ereklyét (elvileg Jézus vére), de annyi volt körülötte a keresztény liturgikus felhajtás, hogy inkább elbátortalanodtam.

Mivel volt egy ilyen kedvezményünk, inkább beültünk egy kifejezetten hosszú és részletes hajós városnézésre is, amit a technika csodájának köszönhetően (részben) ti is láthattok. Megtaláltuk a filmből ismert parkot a játszótérrel és a pavilonnal. Sajnos a Sint-Salvator katedrálist éppen felújították, és fel volt túrva a környéke, pedig arra is kíváncsi lettem volna...

Talán ez a város volt az egyik legalkalmasabb a spontán, sétálgatós városnézésre, annyira jó volt minden egyes "egyszerű" kis utcácskája. Tudom, hogy ezt már Párizsról is elmondtam, de ez most máshogy volt jó. Olyannyira, egyébként, hogy éjjel fogtuk magunkat, és visszajöttünk egy éjszakai fotózásra is, mert Haszprus is be volt sózva, hogy hogy mutatnának a nappal már bevizsgált helyszínek az esti világításukkal, a Défense-ban már leporolt és begyakorolt módszerekkel fotózva. Ezt egyébként nem csak mi gondoltuk így, volt olyan hidacska, ahol konkrétan ilyen "helló, elnézést, nem lógok bele?, bocsi..."-jelleggel kellett helyet keresnünk a fotózáshoz. :) A főtéren meg belefutottunk egy kideríthetetlen apropóból zajló koncertbe, hangulatos volt, pláne az eddigi sirámaim után, miszerint a városok sötétedéskor bezárnak. Hát ez nem. :)

Egész késő éjjel estünk vissza a szállásra, hogy aztán másnap egy (mint később kiderült) sok tekintetben formabontó napot bonyolíthassunk le... hogy hol, az hagyományosan legyen titok, bár szerintem aki ránéz a térképre, annak az arcába sikít a dolog. :)

De addig is:

Ultranagy galéria csatornákkal, hidakkal meg minden mesebeli lófasszal :)

Tegnapi, ide vezető utunk térképen

(Eurotrip, 7. nap - 2011.07.02.) (előző nap) (következő nap)

Olvass az útról Haszprusnál is.

A bejegyzés trackback címe:

https://mainframe.blog.hu/api/trackback/id/tr913089514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Haszprus · http://blog.haszprus.hu 2011.08.01. 03:27:42

"Miután megnéztük a szobát, vissza is látogattunk hozzá, mert abban egyetlen dupla ágy volt, én meg nem éreztem úgy, hogy Haszprussal tartana itt a kapcsolatunk. :D "

Viszont ekkor még csak az út felénél jártunk, kedves blogolvasók, kövessétek figyelemmel hogy vajon miként alakult Mf állásfoglalása erről a kérdésről! :D
süti beállítások módosítása